Ki-kicsoda - akik beírták nevüket Siófok történetébe
Kedves Látogató!
Ezen az oldalon olyan, ma már nem élő személyek adatai találhatók, akik nem csak születésük, vagy haláluk révén kötődtek Siófokhoz, de ha nem is éltek itt tartósan, valami módon elősegítették fejlődését, alakították a település történetét. Az egyes személyeknél elsősorban a siófoki életrajzi vonatkozásokat igyekezetünk kiemelni, megismertetni.
Adattárunk nem lezárt, folyamatosan bővül. Minden új, ellenőrizhető információt, adatot köszönettel fogadunk!
Perczel Mór
honvédtábornok
(Bonyhád, 1811. november 14. – Bonyhád, 1899. május 23.)
Tolna megyei földbirtokos, honvéd tábornok, az 1848 – 49-es forradalom és szabadságharc kimagasló alakja. Kadét volt a császári hadseregben. 1830-ban a lengyelekhez való átszökés érdekében a császári katonák közt mozgalmat indított, emiatt bebörtönözték, 1848. szept. 1-jén megalakította a Zrínyi-szabadcsapatot, amelynek döntő szerepe volt az ozorai győzelem kivívásában. Szept. 16-án honvéd ezredes, nov. 1-én tábornok lett. 1849-ben a Tisza menti csapatok parancsnokaként hadmozdulataival akadályozta a császáriak hadműveleteit. 1851. szept. 21-én távollétében halálra ítélték. Perczel Mór már a forradalom idején úgy látta, hogy Görgey és még inkább Kossuth méltatlanul mellőzik őt. Sértett hiúsága az emigráció idején a megbántottság érzését ellenszenvvé, sőt gyűlöletté fokozta Kossuth iránt. A Kossuth iránti ellenszenv volt az oka, hogy 1867-ben hazatérve Deák táborába szegődött és azon dolgozott, hogy az erősen 48-as ellenzéki szellemű honvédegyleteket tekintélyével átvezesse a kiegyezés táborába. A siófoki gimnázium Perczel Mór nevét 1956. szeptember 29-én vette fel. A választás azért esett a tábornokra, mert legjelentősebb haditettét a pákozdi győzelemmel, majd Jellasics két hadtestének a Sió melletti fegyverletételével érte el.