Ki-kicsoda - akik beírták nevüket Siófok történetébe
Kedves Látogató!
Ezen az oldalon olyan, ma már nem élő személyek adatai találhatók, akik nem csak születésük, vagy haláluk révén kötődtek Siófokhoz, de ha nem is éltek itt tartósan, valami módon elősegítették fejlődését, alakították a település történetét. Az egyes személyeknél elsősorban a siófoki életrajzi vonatkozásokat igyekezetünk kiemelni, megismertetni.
Adattárunk nem lezárt, folyamatosan bővül. Minden új, ellenőrizhető információt, adatot köszönettel fogadunk!
Tarr Lajos
pedagógus, festőművész
(Somogyaszaló, 1921. január 16. – 2006. január)
A középiskolát Kaposváron végezte, majd 1942-ben szerzett diplomát a Nagykőrösi Tanítóképző Intézetben. Kántortanítói végzettséget is szerzett, felvételt nyert a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, de tanulmányait a háború miatt félbeszakította. A hadifogságból hazatérve 12-éven át volt körzeti iskolaigazgató, rajztanár. Az 1950-es években kiemelten támogatott bábcsoportot vezetett, maga készítve a bábukat, díszletet, tanította bábozni a gyerekeket. Sikereit ösztöndíjjal jutalmazták, így dolgozott az Állami Bábszínházban is.
Nyaranta különböző művésztelepeken alkotott. 1968-tól három éven át részt vett a zebegényi Szőnyi István szabadiskolában. Alkotó munkájának meghatározó része volt Fekete István íróval történt személyes ismeretsége. A szerző regényeinek hőseivel számos alkotásán találkozhatunk. Festőművész rajztanárként, járási népművelőként hosszú éveken át szakfelügyelői szolgálatot látott el. A természet, az emberek és a múló élmények egyaránt fellelhetők Tarr Lajos festőművész képein. A Siófoki Városi Tanács Családi Ünnepeket Szervező Irodájának vezetőjeként ment nyugdíjba 1976-ban. Alkotásai Törekiben, a Szilfa Galériában láthatók ma is. Életműve megkapta az Örökségünk – Somogyország kincse elismerést.