Történeti Gyűjtemény

Ki-kicsoda - akik beírták nevüket Siófok történetébe

Kedves Látogató!

Ezen az oldalon olyan, ma már nem élő személyek adatai találhatók, akik nem csak születésük, vagy haláluk révén kötődtek Siófokhoz, de ha nem is éltek itt tartósan, valami módon elősegítették fejlődését, alakították a település történetét. Az egyes személyeknél elsősorban a siófoki életrajzi vonatkozásokat igyekezetünk kiemelni, megismertetni.
Adattárunk nem lezárt, folyamatosan bővül. Minden új, ellenőrizhető információt, adatot köszönettel fogadunk!

Keresendő:


Horthy István

mérnök, politikus, kormányzóhelyettes

 

(Pula, 1904. december 9. –  Alekszejevka, 1942. augusztus 20.)

 

1928-ban végzett a budapesti műszaki egyetemen, gépészmérnökként a Weiss Manfréd gyár repülőmotor osztályán helyezkedett el. 1929-ben az Egyesült Államokba ment tanulmányútra, a Ford gyárban munkásként, később tervezőmérnökként dolgozott. Hazatérve a MÁVAG-ban lett főmérnök, később a vállalat igazgatója, majd főigazgatója volt, részt vett a legendás 424-es gőzmozdony tervezésében is. 1940 júniusában a MÁV elnöke lett, ugyanekkor került a felsőházba. Horthy István egészen a második világháború kitöréséig nem vett részt a politikában. Személye akkor került előtérbe, amikor a kormányzóhelyettesi tisztség létrehozásáról intézkedő törvényt 1942-ben kihirdették, és a parlament négy nappal később "közfelkiáltással" választotta meg Horthy Istvánt.

A kormányzóhelyettes a Balatonhoz is, Siófokhoz is kötődött. Itt vitorlázott, hajózott és repült. Elnökségi tagja volt a Magyar Atlétikai Clubnak, alelnöke a Balatoni Hajózási Rt.-nek. A kiliti reptér régi hangárja mögötti vendégházban töltötte nyarai egy részét. Szenvedélyes repülős volt, pilóta képesítését diplomájával egy időben szerezte meg. A fronton vadászpilótaként felderítő és bombázógépeket kísért. 1942. augusztus 20-án hajnalban Héja gépével lezuhant és szörnyethalt. A baleset körülményei máig tisztázatlanok. Halálának első évfordulóján (1943-ban) a balatoni sporthét utolsó napján leplezték le Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, az Ad astrát a siófoki Magyar Atlétikai Club klubház kertjében. A II. világháború alatt a szobor megsérült, eltűnt, de Siófokot sosem hagyta nyugodni a sorsa és remélték, hogy egyszer majd visszakapják. Legendák is születtek az eltűnéséről, még egy Karinthy Ferenc műbe is bekerült ezáltal. 2013. aug. 20-án a szobrot egykori helyén, a város közadakozásból újraállíttatta.

vissza a kereséshez