Ki-kicsoda - akik beírták nevüket Siófok történetébe
Kedves Látogató!
Ezen az oldalon olyan, ma már nem élő személyek adatai találhatók, akik nem csak születésük, vagy haláluk révén kötődtek Siófokhoz, de ha nem is éltek itt tartósan, valami módon elősegítették fejlődését, alakították a település történetét. Az egyes személyeknél elsősorban a siófoki életrajzi vonatkozásokat igyekezetünk kiemelni, megismertetni.
Adattárunk nem lezárt, folyamatosan bővül. Minden új, ellenőrizhető információt, adatot köszönettel fogadunk!
Várady Gyula
szállodaigazgató, befektető, fürdőbérlő
(Budapest, 1873. augusztus 12. – 1923. november 20.)
Kereskedelmi akadémiát végzett, majd a budapesti hengermalomban dolgozott, ahonnan Fiuméba helyezték. 1897-ben került Siófokra fürdőtitkárnak, majd hamarosan a fürdőtelep igazgatója lett. 1905-ben 20 évre bérbe vette a fürdőtelepet. Siófokot európai hírű fürdővé akarta fejleszteni. Minden szezonra szerződtetett maga mellé egy újságírót, aki egyben fürdőtitkár, is volt, így feladatai közé tartozott a különböző helyi eseményekről a lapok számára tudósítani. Az első lépés a fürdőhely kulturáltabbá tételéhez a vízvezeték létrehozása volt. Felépült a víztorony. Jéggyárat létesített, mert a jég vermelése nem vált be. Postát és patikát kapott a fürdőtelep, a parton parkosított. Délelőtt és délután térzene szórakoztatta a közönséget, melyet a székesfehérvári katonazenekar szolgáltatott. Nyaranta lakás, ellátás és fizetés ellenében működtek Siófokon. A parton külföldi mintára fövenyfürdőt létesített. Krúdy Gyula már országosan ismert és sikeres író volt, amikor 1913-1918 között Siófokon töltötte nyarait, abban a Várady-villában, amelyet azóta is csak Krúdy-villának emlegetnek a helyiek. A fürdőbérlő, Várady Gyula Zsuzsa lánya lett később a szebbik nemet igencsak kedvelő író második felesége. Az első világháború kirobbanása miatt nem tudta valamennyi tervét megvalósítani, s az utolsó, 1916-os nyári szezon után megvált Siófoktól. Energiáját a pesti Royal szálló modernizálása kötötte le, melynek igazgatója lett. Több hazai és nemzetközi szakmai szervezetnek volt elnökségi-, vagy vezetőségi tagja. 1923 őszén sajnálatos baleset érte. Elesett, felhorzsolta a lábát, majd vérmérgezésben elhunyt.